in ,

Első Emelet: Álmatlanul

Íme egy újabb szerelmes kedvenc – jöjjön Első Emelet: Álmatlanul.

Megszokott hangok visszhangzanak,
A tegnapnak nincs jele,
Gazdátlan érzések bántanak,
Hogyan értessem meg veled?

Álmatlanul forgolódok ágyamon
Fényképed bámulom a falon
Nem hagytál mást,
Csak cigaretta csikkeket,
Magányos éjjeleket.

Ne mondj rám rosszat,
ha nevemet hallod valahol
Ha meglátsz, ne nézz rajtam át
Egyedül félek, minek is éljek nélküled?
Mond merre induljak el!

Hallgassuk meg az Első Emelet: Álmatlanul előadását.

Várjuk a véleményed

Homonyik Sándor – Miért játszott az élet?

TNT: Sírni tudnék