in ,

Első Emelet – Angyali vallomás

Jöjjön Első Emelet – Angyali vallomás.

Álmomban jött egy úr valamikor, nagy szakálla volt,
Nem szólt semmit, a hátamra pedig, szárnyakat csatolt,
Rögtön tudtam hogy eljött az idő, itt az alkalom,
Csak azt nem árulta el senki nekem, hogy mi a feladatom,

Hát angyal lettem én aki megteszi, amit lehet,
De főállásban így is a kedvesed…

Hozzád szálltam s a földszinti lakó, megijedt nagyon
Csak azt látta, hogy a lány a hatodikon, kilép az ablakon,

Fáztál kicsit az égen, ám a Hold elringatott
Felhőtakaró volt a paplanod…

Álmomban egy angyal voltam, s minden áldott hajnalon
Az égre írtam nagy betűkkel: SZERETLEK NAGYON!
Csak álmodtam hogy angyal voltam, csalóka álom nem vitás,
De éjjel-nappal, földön-égen, igaz ez a vallomás…

Hallgassuk meg az Első Emelet – Angyali vallomás előadását.

Várjuk a véleményed

Homonyik Sándor – Miért játszott az élet?

TNT: Sírni tudnék