in

Magna Cum Laude: Te légy most

Íme egy újabb szerelmes kedvenc – jöjjön Magna Cum Laude: Te légy most című dala

Domboldalán hanyatt fekve napos reggel,
Senki se zavar, karunkon nincsen vekker.
Csak mi és a tücskök együtt ciripelünk,
Míg mások keményen dolgoznak mi boldogan éhezünk.

Refr. 2x: Csak te légy most karomban kincsem,
Aludj el nyugodtan, nincsen felhő most felettünk,
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk.

Csak a szél fésüli bozontos hajkoronánk,
De fentről valaki a Nap sugarait szórja ránk.
S a pitypangokról lefújt ejtőernyősök
Ők a mi katonáink, ó az igazi hősök!

Várjuk a véleményed

Ady Endre: Csolnak a holt-tengeren

Express: Szerelmesek dala