Íme egy újabb szerelmes kedvenc – jöjjön Popper Péter – Kertész Erika: Láthatatlan Hold című dala
Szövegíró: Gerendás Péter
Hideg téli utcán
ködös éjszakán
ölelj át most szelíden,a hóban
suta balladánk,minden mondata úgy fáj
megint füstbe mentek égő szenvedélyek
galamb lelkünkön a folt
Csillogj újból fényesen
Láthatatlan Hold
Ahogy felém jöttél
esőt fújt a szél
s az a könnyű lebegés a légben
szívem lüktetett,ahogy megláttalak én
De valaki táncba hívott
szállni megtanított
még egy centi volt az ég
de felém nyújtottad kezed
s festettél nekem
éltető messzeséget
élhető életet
de még kicsit bujdokolt a Hold
Megint füstbe mentek égő szenvedélyek
hűvös lelkünkön a folt
Csillogj újból fényesen
Láthatatlan Hold
Talán viszajönnek az égő szenvedélyek
s lassan eltűnik a folt
S előbújik a felhők közül
A láthatatlan Hold,a láthatatlan Hold, a láthatatlan Hold
