Hegyi Barbara, meg sem született a Metro alakulásakor. Felmerül a kérdés: ifjúként felnézett Zoránra?
– A Metro csak lemezen létezett a számomra, de Zoránra felnéztem. Nem a rajongók közé, hanem az őt kedvelők táborába tartoztam. – válaszolt a színésznő
A zenéjét kedvelte, vagy a zenéjéből kicsendülő intellektusát?
– Egy előadóművész esetében sohasem az intellektusa vagy a hangja a hatásos. Az ő esetében ez annyira összetetten van együtt, hogy úgy Zorán, ahogy hallom, halljuk.
Újabb nehéz kérdés: amikor elkezdték közös életüket, új életet kezdtek?
– Mindenképpen, hiszen két ember egymáshoz alkalmazkodva kezdi közös életét. De közben mégsem, mert mindenki ugyanazt csinálhatta tovább, ami az addigi élete volt. Mást kezdtünk, nagy szabadsággal, ennél több nehezen képzelhető el a házas életben. Művészként könnyebb vagy nehezebb? Változó. Nehéz, amikor egyszerre dolgozunk mind a ketten, de könnyebb, mert nem szenvedünk a másik hiányától, mert extrém módon el vagyunk foglalva. Szerencsés, mert hasonló körben mozgunk, és így könnyebb megérteni a másik szenvedélyét – vélte Barbara.
– Szerinted… – szólt Zorán. – De azért hasonlóan gondolkozom, mint Barbara. A nyitottságunk miatt kíváncsiak vagyunk egymásra, de nem akarjuk megváltoztatni a társat, elfogadjuk olyannak amilyen a szokásaival együtt. Tudjuk tolerálni, segíteni a másikat, mert az érzékenységünk hatványozottan nagy, és megmutatja a helyes utat.
Apropó érzékenység! Zorán és Barbara esetében a lelkek összesimulása, a közös racionalitás a fontosabb?
– Szó sincs vagylagosságról, mindkettő létezik. Ennek megvan a felerősödő, gyengülő dinamizmusa – vélte Zorán.
Barbarának szegeztem a kérdést: esetében a lélek és a ráció szokott háborúzni?
– Emberi alapvetés, hogy hol az érzelmek, hol a ráció lesz az erősebb, mindez a színpadon még fokozottabban igaz. Az összes eljátszandó karakterben megvan ez a kettőség, miként közös létünkben is. De ilyen az élet, hű, de szeretnék valamit, és ott a realitás: megtehetem, vehetem, vagy nem? Nem kell választani, ez a hullámzás része a mindennapjainknak. A nap minden percében nem lehetek Ofélia, mert a reggeli kávé is nagyon fontos.
