JÁTSSZ ÉS NYERJ! LOTTÓZZ AKÁR INGYEN! Próbáld ki MOST és nyerj valódi pénzt!
in

Máté Péter özvegye rettentő időszakot élt át férje elvesztése után

Hirdetés

Az ismert énekes özvegye, Máté Edit a Szimpatikában mesélt arról, milyen kemény időszakot élt át párja elvesztése után. Elárulja, milyen nehéz volt a két kislánnyal munkát találni, a lakásukat megtartani és talpon maradni.

“Igazából talpon kellett maradnom. Éppen Péter halála előtt költöztünk a Budafoki útra; újítottuk fel a lakást. Ő akkor már folyamatosan dolgozott, én a két kislánnyal otthon voltam, és Péter mellett láttam el a teendőket. Napi 4-5 inget kellett kivasalnom, ha több fellépése volt, és iszonyú sokat varrtam: én öltöztettem, stylist még nem létezett. Semmit nem lehetett kapni, mindent úgy kellett összeszedegetni, hogy színpadképes legyen. (Egyébként néha ma is megdöbbenek, miket adtak rá a tévében…) Akkoriban nem olyan sztár-gázsik voltak, mint manapság, szabadfoglalkozású ember ráadásul nem kapott lakáshitelt. (Amikor a könyvtárba beiratkoztam, a férjemet nem fogadták el kezesnek se, a nyugdíjas apósomosat kértem meg.)” – nyilatkozta Máté Péter egykori párja.

“De meglett az új lakás, működött az életünk. Péter elvesztéséig. Akkor hanyatt-homlok elkezdtem állást keresni, hogy a lakás lakható legyen. A gyerekek mellett már nem mehettem vissza a vendéglátásba, pedig sosem akartam íróasztalnál ülni. Fiatalon nagyon szerettem a Fortunában felszolgálni; de mikor Péterrel járni kezdtünk, ő nem akarta, hogy dolgozzak, vasvilla-szemmel méregette a vendégeket. Végül a terhességemmel eldőlt a kérdés: kiléptem. Azután, hogy Pétert elvesztettem, sürgősen „tól-ig” munka kellett; bármit vállaltam volna. Sokan ígérték, hogy segítenek, aztán eltűntek. Igaz, én sem értem rá ápolgatni a kapcsolatokat. Az a kevés barát viszont, aki tényleg mellettem állt, azóta is megvan. Péter szeptemberben halt meg, decemberben, 600 Ft-tal a zsebemben, teljesen kétségbe voltam esve. Zorán járt közben, hogy kiutaljanak nekünk 20 ezer Ft segélyt, ami akkor életmentő volt. Aztán kínomban felhívtam a Madách Kamara titkárát is, nem tud-e munkát. Másnap szólt, hogy menjek be: a színházszervezésnél kötöttem ki, onnan is mentem nyugdíjba.”

Várjuk a véleményed

Szűcs Judith – Elbúcsúzom

Pál Dénes: Földvár felé félúton